Bartók e korai műve 1910-ben, egy évvel a Kékszakállú herceg vára című opera előtt keletkezett. Ez idő tájt számos probléma foglalkoztatta Bartókot, sokféle zeneszerzői megoldás lehetősége, amelyeknek a Két kép érdekes dokumentuma.
MoreAz 1909—10-es esztendőben zongorára komponált Két román tánc egyike Bartók legkorábbi román inspirációjú műveinek. A kelet-európai népdalgyűjtés értékes tapasztalatokkal és jelentős új anyaggal gazdagította a népzenekutatót. A román népdalok szilaj ritmusai, modális dallamaik „barbár”
MoreA mű eszméje, ideális és torz szembeállítása nem új. Berlioz és Liszt már megtalálták az egyazon dallamban rejlő ellentétes tartalom kifejezésének nyitját, sőt, meg is tették, hogy ugyanazzal a melódiával jellemezték az
MoreA csodálatos mandarin című egyfelvonásos táncjátékot Lengyel Menyhért szövegére írta Bartók 1918—19-ben. Bemutatóját (Kölnben, 1926-ban) emlékezetes botrány, hatóság és közvélemény felháborodott tiltakozása követte az „erkölcstelen” darab ellen.
MoreA fából faragott királyfi című egyfelvonásos táncjáték Bartók második színpadi műve, néhány évvel a Kékszakállú herceg vára című opera után, az első világháború idején (1914—16-ban) készült. Bemutatóját 1917-ben a budapesti Operaházban Egisto Tango vezényelte.
MoreAz 1912-ben írott Négy zenekari darab sajátos szín Bartók zeneszerzői palettáján. A Kékszakállú herceg vára után komponált darab magán viseli mindazoknak a kísérletezéseknek, stiláris törekvéseknek jeleit, amelyek a színpadi alkotás során merülhettek fel.
MoreA mű Bartók utolsó befejezett alkotása. A halálosan beteg zeneszerző feleségének, Pásztory Ditta zongoraművésznőnek szánta, meglepetésül — talán sejtve, hogy ez egyben végrendelete is lesz.
MoreMásodik zongoraversenyét Bartók 1930—31-ben írta, a Cantata Profana befejezése után — mint utóbb egy svájci lapban nyilatkozott —, azzal a szándékkal, hogy a nagyon igényes, mind a közönség, mind az előadók számára rendkívül nehéz
MoreA húszas évek derekán számos európai zeneszerző fordult inspirációért a barokk muzsikához. Sorra jelentek meg a rendszerező, új kiadványok, és a régi zenék élménye nem egy jelentős új mű születését segítette elő.
MoreAz 1904-ben írt kompozíció feltehetően azonos azzal a Burlesque-kel, amelyet Bartók 1905-ben, a Filharmóniai Társaság hangversenyén akart bemutatni. A zenekar ellenséges magatartása és a művel szemben tanúsított passzivitása azonban oly mélyen sértette a
More