Bartók e korai műve 1910-ben, egy évvel a Kékszakállú herceg vára című opera előtt keletkezett. Ez idő tájt számos probléma foglalkoztatta Bartókot, sokféle zeneszerzői megoldás lehetősége, amelyeknek a Két kép érdekes dokumentuma.
Read More
Bartók e korai műve 1910-ben, egy évvel a Kékszakállú herceg vára című opera előtt keletkezett. Ez idő tájt számos probléma foglalkoztatta Bartókot, sokféle zeneszerzői megoldás lehetősége, amelyeknek a Két kép érdekes dokumentuma.
More
Az 1909—10-es esztendőben zongorára komponált Két román tánc egyike Bartók legkorábbi román inspirációjú műveinek. A kelet-európai népdalgyűjtés értékes tapasztalatokkal és jelentős új anyaggal gazdagította a népzenekutatót. A román népdalok szilaj ritmusai, modális dallamaik „barbár”
More
A mű eszméje, ideális és torz szembeállítása nem új. Berlioz és Liszt már megtalálták az egyazon dallamban rejlő ellentétes tartalom kifejezésének nyitját, sőt, meg is tették, hogy ugyanazzal a melódiával jellemezték az
More
A csodálatos mandarin című egyfelvonásos táncjátékot Lengyel Menyhért szövegére írta Bartók 1918—19-ben. Bemutatóját (Kölnben, 1926-ban) emlékezetes botrány, hatóság és közvélemény felháborodott tiltakozása követte az „erkölcstelen” darab ellen.
More
A fából faragott királyfi című egyfelvonásos táncjáték Bartók második színpadi műve, néhány évvel a Kékszakállú herceg vára című opera után, az első világháború idején (1914—16-ban) készült. Bemutatóját 1917-ben a budapesti Operaházban Egisto Tango vezényelte.
More
Az 1912-ben írott Négy zenekari darab sajátos szín Bartók zeneszerzői palettáján. A Kékszakállú herceg vára után komponált darab magán viseli mindazoknak a kísérletezéseknek, stiláris törekvéseknek jeleit, amelyek a színpadi alkotás során merülhettek fel.
More
A II. szvit keletkezésének ideje 1905—1907. Az első három tételt feltehetően 1905-ben írta a komponista, a következő évben pedig első népdalgyűjtő útjára indult.
More
1903-ban írt művét maga Bartók nevezte szimfóniai költeménynek. E címadásból kitűnik, hogy a huszonkét esztendős zeneszerző — aki a század első éveiben nagy érdeklődéssel foglalkozott Richard Strauss műveivel — első nagyzenekari kompozícióját
More
Az Első szvit sokat ígérő fiatalkori kompozíció, magán viseli századunk első évtizedeinek művészi hatásait, törekvéseit, eszményeit és tévedéseit. A hatások, amelyek 1905-ben Bartók zenéjén nyomot hagytak, részben Liszt, Erkel és Mosonyi magyar
More
LUDWIG VAN BEETHOVEN (1770—1827): IV. SZIMFÓNIA, B-DÚR, OP. 60 (I. Adagio — Allegro vivace; II. Adagio; III. Allegro vivace; IV. Allegro ma non troppo.)
More